A fülakupunktúra története

Fülakupunktúra korai alkalmazásai

A fülön keresztül történő terápia az ősi Egyiptomban jelent meg először mai ismereteink szerint. Úgy vélték, hogy a fülkagyló megfelelő területének megvágása révén eltávolíthatók a testből a rossz szellemek. (Azt tartották, hogy a betegségeket az ártó szellemek okozzák.) A legfontosabb mikroterületek (láb-, kézreflexterület) legkorábbi terápiája szintén Egyiptomba tehető.

Egyiptom

A egyiptomi hajósok arany fülbevalót hordtak abból az észrevételből, hogy élesebben, jobban lássanak a viselésével. (Később a kalózok is alkalmazták ebből a célból.) A fülcimpa közepén tartjuk számon a szem pontot. A gyerekek fülcimpája közepének a kilyukasztása is egy próbálkozás lehetett, hogy megvédjék a látását.

Hippokratész i.e. 450 körül Egyiptomba utazott, ahol 4 évig tanulmányozta a helyi orvoslást. Műveiben (pl.: A levegőről, a vizekről és a helyekről) megemlíti, hogy Egyiptomban az impotenciát és az ejakulációs diszfunkciókat a fül hátső részének véreztetésével kezelték.

Az ősi perzsiában is ismerték a fül egy pontjának a megégetésének jótékony hatását isiászos betegek esetén.

A középkori Európában a test és a fül különböző pontjainak égetéses terápiáját főleg fájdalomcsillapításra használták.

Kínában a legkorábbi emlék a fülakupunktúráról a Sárga Császár Belső Könyvében található meg, 4000 évvel ezelőttről.

Fülakupunktúra a XX. században

Franciaország déli részén, Lyon városában Madame Barrin isiászos betegeit kezelte hatalmas sikerrel a fülkagylójuk egy pontjának égetésével. Barrin a módszert apjától tanulta, aki egy kínai embertől ismerte meg az eljárást. Madame Barrin nem tudta, hogy a módszer hogyan hat, de mindig működött. Egyszer egy híres francia énekest, Ninon Vallint kezelte úgy, hogy ragaszkodott hozzá, hogy az összes orvos legyen jelen a kezelés alatt, aki kudarcot vallot az isiászos panaszainak enyhítése során. Az énekesnő a fül egy pontjának kiégetése után újra képes volt járni.[1]

Madame Barrin eredményei indították el dr. Paul Nogier francia neurológust a fülakupunktúra, fülreflexológia tudományos vizsgálatásra. (Korábban tanult manuálterápiát és foglalkozott dr. Bonnier munkásságával, aki az orrnyálkahártya és a központi idegrendszer egymásrahatását kutatta.) Feltűnt Nogiernek, hogy Barrin számos esetben (isiász esetén) sikeresebbnek bizonyult a nyugati orvostudomány módszereinél. Nogier fedezte fel, hogyha a fülkagylóra egy fejjel lefelé fordított magzatot rajzolunk, akkor egy olyan reflextérképet láthatunk, amin keresztül testünk minden részét kezelhetjük. Nogier hosszas kutatás után (Jaques Niboyet segítségével), 1957-ben publikálta először az eredményeit a Deutsche Zeitshrift für Akupunktur-ban (ford. Német magazin az akupunktúráért). Az első térképe -, amit Gerhard Bachmann rajzolt – a fülkagyló szomatotópiás elrendeződését tárgyalta. Gyorsan elterjedt Nogier eredeti térképe, ami jelentős félreértésekhez vezetett Kínában, Oroszországban és Japánban. A fő oka a zavarnak a fül anatómiai különbözősége.[2]

Nogier tanulmányait Japánban, majd Kínában is olvasták akupunktúrás szakemberek, és ezen felbuzdulva a kínaiak is jelentkeztek, hogy nekik is van fülakupunktúrás rendszerük.

Nogier fültérképének fejlődése két fázisra osztható.

Az első 1951 és 1968 közé tehető. Ez idő alatt a fülkagyló és a fül pontok stimulációját kutatta. Különböző stimulációt alkalmazott, mint például hűtést vagy épp melegítést végzett. Egy egészséges embernél, a fülön célzottan alkalmazott hő változást, ami a hozzá tartozó testrész hőmérséklet csökkenését okozza. Ez alapján állította össze első térképét. Ebben főleg a mozgási szervrendszerünk volt jól leírva. Nehézségeket tapasztalt az endokrin és a központi idegrendszer leírásánál.

A második fázisa Nogier fültérképének 1968 és 1987 közé tehető. Ebben kulcsszerepe volt dr René Bourdolnak és kidolgozták az auriculocardiális reflexet (a fülkagyló és a pulzus közötti reflex). 1966-ban csatlakozott Nogier kutatásához (GLEM-hez), és az embriológiai és neuroanatómiai összefüggések kidolgozása fűzödik a nevéhez. Kidolgozták a különböző betegség stádiumokat figyelembe vevő fázisokként pontosított fültérképüket.[3]

A fülakupunktúrában a pontok, zónák meghatározása főleg klinikailag történt.

[1] Bryan L. Frank, MD.; Nader E. Soliman, MD – Auricular Therapy A Comprehensive Text Auricular phases, frequencies, and blockages   AuthorHouse, 2005

[2] Alimi D (2000) Effects of auricular stimulation on functional magnetic resonance imaging of the cerebral cortex. Third International Symposium of Auriculotherapy and Auricular Medicine. Lyons, France.

[3] Medical Acupuncture Volume 26, Number 2, 2014