Természetes praktikák a járvány idejére

Összegyűjtöttem néhány tanácsot, hogy mind a fizikai, mind a mentális egészségünket minél kedvezőbb állapotban tudjuk megőrizni.

Immunműködés támogatása

Az Echinacea purpurea, vagy bíbor kasvirág egy természetes immunműködést fokozó gyógynövény, mely drogériákban, patikákban, bioboltokban szerezhető be. Általánosan klinikailag igazolt egyes vírusok (influenza, rhino, corona) elleni immunvédekezés fokozásában, továbbá egy svájci tanulmány alapján úgy tűnik, hogy az új típusú koronavírussal szemben is fokozza a védekezőmechanizmust, bár további vizsgálatok szükségesek még ennek egyértelmű megítélése szempontjából. [1] Szervátültetés vagy autoimmunbetegség, immunszupresszáns gyógyszer szedése esetén nem javasolt, valamint 8 hét után szünetet kell tartani.

Teák kapcsán a következőket összekeverjük:
– 4 ek. kamilla
– 3 ek. körömvirág (tünetmentesség esetén)
vagy
3 ek. ökörfarkkóró (légúti tünet esetén)
– 3 ek. kakukkfű vagy borsmenta (ízlés szerint)
A keverékből 2 púpos teáskanállal 15 perc forróvizes áztatással, lefedve készítsük el és napi 2-3 alkalommal fogyasszuk. 6 év alattinak borsmentát ne adjunk!

Gyömbértea fogyasztása szintén hasznos.

Az illóolajokról ismert, hogy egyes fertőző vírusokra, baktériumokra kedvezőtlen, pusztító hatást tud kifejteni, viszont egyenlőre nincsenek adatok az új típusú koronavírusokkal kapcsolatban. Érdemes a légutakat forróvizes illóolajos inhalációval karbantartani. A borsmentás, citromos vagy levendulás párologtatás nemcsak egyes kórokozók csökkentésében játszhat szerepet, hanem a hangulatunk javítására biztos jótékony hatással rendelkezik.

Érdemes D-vitamint és cinket étrend-kiegészítő formájában fogyasztani, mivel hozzájárulnak a megfelelő immunműködéshez. D-vitaminből ételekből nem tudunk elégséges mennyiséget magunkhoz juttatni, míg cinkben gazdag ételek: tojás, húsok, olajos magvak, teljes kiőrlésű gabonák héja, sajt.

A zöldségekben és gyümölcsökben nemcsak a vitaminok, hanem a bennük lévő színanyagok, aromaanyagok növényi hatóanyagként viselkednek, amik gyulladáscsökkentő, szervezetünket támogatóan hatnak. Naponta 4-5 adagot fogyasszunk. Könnyen elérhetjük ezt, ha reggeli és vacsora alkalmával friss zöldséggel kiegészítjük étkezésünket, továbbá ebédre főzeléket, rakott vagy töltött ételt választunk, de más ételeknél a köret mellé a savanyúság, párolt zöldség szintén tervezhető, továbbá a kisétkezéseinkre egy-egy gyümölccsel már el is értük az egészséges szintet.

Stresszcsökkentés

A stresszcsökkentés fokozza a szervezet immunrendszerének működését. Az alábbi listából minél többet próbáljunk ki:

  • minden illóolaj, aminek az illata kedves számunkra,
  • levendula, citromfű, golgotavirág forrázata teaként napi 2-3 alkalommal,
  • a magnézium és a B6-vitamin támogatja az idegrendszer megfelelő működését,
  • tervezzünk napirendet (legyen kerete a napnak, mivel ez a kontroll érzetét tudja fokozni),
  • naponta csak 2 alkalommal kövessük a híreket,
  • nézzünk elgondolkodtató vagy épp vidám filmeket,
  • olvassunk, fejtsünk keresztrejtvényt, sodokozzunk,
  • család esetén érdemes közös programokat szervezi, mint a társasjáték, sakk, kártyázás,
  • tanuljunk valami újat (például Duolingoval ingyenes a nyelvtanulás),
  • kezdjünk mozogni (rengetek ingyenes YouTube videó áll rendelkezésre akár aerobic, akár jógáról legyen szó),
  • online vagy telefonon rendszeresen tartsuk a kapcsolatot kollégáinkkal, barátainkkal, rokonainkkal,
  • a Semmelweis Egyetem Mindfulness relaxációs anyagok a YouTube-on,
  • gyerekmeditációs, nyugtató anyagok.

Hasznos tájékoztató videó gyerekeknek a Heim Pál Kórház által:

Dietetikai, fitoterápiás és segítő coach beszélgetést online van lehetőség kivitelezni, nehézség esetén forduljunk segítséghez.

Az alábbi tanácsok nem helyettesítik az orvosi kezelést és terápiát.

[1] In vitro antiviral activity of Echinaforce®, an Echinacea purpurea preparation, against common cold coronavirus 229E and highly pathogenic MERS-CoV and SARS-CoV

Pajzsmirigyzavarok étrendi terápiája

Általánosságban pajzsmirigyzavarok esetén a speciális étrend célja, hogy alkalmazkodjon a megváltozott anyagcsereállapothoz, elkerüljük a szövődményállapotok kialakulását, valamint az orvosi terápiához alkalmazkodik (pl gyógyszer és étel kölcsönhatás), de az étrend meggyógyítani nem tudja a hormonzavart.
Két nagy különbség van a dietetikai terápia kapcsán: alul és túlműködés. Emellett az autoimmunitás is egy kulcskérdés.

Egy témában jártas dietetikus a minőségi vérkép mellett, a T3/T4, anti-TPO, D-vitamin, vas szintjét is figyelmbe veszi az étrend összeállításnál.

Gyakran hallani, hogy a gluténmentes étrend gyógyítja a pajzsmirigy zavarokat. Tényleg igaz?

A gluténmegvonást mindenképpen csak cöliákia (gluténérzékenység zavara) szűrés után javaslom, ha motivált a beteg a próbálkozásban, mert ha elkezdi a megvonást, onnantól a glutén visszavezetése nélkül szűrhetetlenné válik a betegségre. A gluténmegvonásos sikertörténetek mögött nem csak a glutén megvonásának ténye állhat, hanem gyakorlatilag egy másik életmóddal jár együtt (pl paleolit estén más a szénhidrát, zsír, fehérje aránya és minősége a korábbi étrendhez képest, és ez önmagában javíthat a tüneteken). Egy nem cöliákiás pajzsmirigybetegnél a glutén kihagyása (más tápanyagot nem módosítva) nem szokott érdemi változást okozni. Azonban egyes autoimmun pajzsmiririgy zavarok (pl. Hashimoto-kór) esetén a normál populációhoz képest 1,9-6,9 x akkora az esély, hogy az életében bármikor kialakuljon cöliákia. Ezért többszöri szűrés javasolt az életükben, és szükség esetén célzott kezelés kell, de ennek szakszerű kivitelezésében a dietetikus kihagyhatatlan, vagy nagyon megnehezíti a váltást, mert a gluténszennyeződéseket (pl. ételkészítésnél) kellő oktatás nélkül fogyasztani fogja, ami egy cöliákiásnál fenntartja az autoimmun folyamatokat.

Érdekesség ennek kapcsán, hogy a gluténmentes köles például gátolja a pajzsmirigyhormon felépülését a szervezetben. Dietetikus javaslata nélkül nem javaslom a gluténmentes étrend bevezetését, mert a legtöbb termék és recept rizsliszt vagy kukoricaliszt alapú (fokozva a késztermékek kiemelkedő hozzáadott cukortartalmával), ami gyors felszívódású, így pajzsmirigy alulműködés esetén fokozza majd a hízékonyságot, valamint növeli a cukorbetegség kialakulásának a kockázatát, miközben gluténmentesen étkezik. Fokozott szakmai odafigyeléssel ez elkerülhető.

Pajzsmirigyzavarok étrendi terápiája bővebben…

Cukorbetegség étrendi kezelése

Dietetikus biztosítja a táplálkozásterápiát cukorbetegség esetén:

  • Magába foglalja az életstílus vizsgálatát, a jelenlegi étrendet és étkezési szokásokat.
  • Segít egy személyre szabott egészséges étkezés kialakításában.
  • Segít a betegség szövődményeinek rizikójának csökkentésében.

Miért dietetikushoz forduljon ilyen esetben?

  • Dietetikus az egyetlen tudományos alapokon nyugvó, táplálkozásterápiával foglalkozó szakma, amit jogilag mindig a legmagasabb követelményeknek megfelelően szabályoznak.
  • Fontos, hogy a beteg értse, hogy a különböző ételek
    hogyan hatnak a testére és a betegségére.
  • Dietetikus részletes információt ad, hogy hogyan étkezzünk, miközben
    praktikus tanácsokkal lát el a mindennapi megvalósításhoz.
  • Dietetikus segíthet, hogy összeállítsa a napi étrendi tervet,
    a kedvelt ételek és a fizikai aktivitás figyelembevételével.

A jelenleg hatályos hazai és nemzetközi szakmai orvosi irányelvek dietetikus bevonását javasolják a cukorbetegek kezelésébe!

Miért kell az étrendre figyelni cukorbetegség esetén?

Cukorbetegség étrendi kezelése bővebben…

Elhízás terápiája

Az elhízás globális probléma a fejlett világban. Számos betegség rizikóját növeli, mint a szív-, érrendszeri betegségek, cukorbetegség, köszvény, epebetegség, gyomorreflux stb.
A súlytöbbletet a leggyakrabban a testtömeg index, vagyis a BMI alapján határozzuk meg. (Ez egy irányszám, ami a testtömeget elosztja a testmagasság négyzetével.)
18,5-24,9 BMI között ideális a testsúly, 25-29,9 között túlsúlyosról, míg 30 felett elhízásról beszélünk. Azonban a BMI pontatlan is lehet, hiszen egy kiemelkedő izomzattal rendelkező személy (pl. sportoló) is lehet magasabb súllyal rendelkező, de ezt a többletet nem zsír, hanem izom okozza, ami nem rizikófaktor. Emiatt dietetikai szaktanácsadás során testösszetétel mérő készülékkel állapítom meg a testtömeg mellett az izom és a zsírtömeg arányát, így elkerülhető a félrediagnosztizálás.

Az elhízást gyakran a túlzott mértékű táplálékfelvétellel kötik össze az emberek többsége. Azonban a súlytöbblet mögött szerteágazó okok húzódhatnak meg, vagyis nem minden elhízott személy eszik sokat!
Gyakoribb okok:
– hormonális (inzulinrezisztencia, pajzsmirigy, kortizol, leptin),
– genetikai (epigenetikai, Prater-Willi),
– túlzott stressz (magasabb kortizol szint),
– gyermekkori traumatizáció az étkezéssel kapcsolatban (stressz, falás rohamok),
– gyógyszerek (nyugtatók, antidepresszánsok, szteroid, egyes cukorbetegség esetén alkalmazott gyógyszerek, stb),
– túlzott kalóriabevitel,
– nem megfelelő táplálékösszetétel,
– mozgásszegény életmód
– hormon diszruptív vegyületek (olyan növényi permetszerek, műanyagok, vegyszerek, amik megzavarják a hormonháztartás működését).

Elhízás terápiája bővebben…

Autoimmun bélgyulladások és a táplálkozásterápia

Az autoimmun bélgyulladások, mint a Crohn és a colitis ulcerosa a tudomány jelenlegi ismeretei szerint nem gyógyíthatók. Lefolyásuk két időszakra oszthatók, a nyugalmi és a fellángolás időszakára.

Az autoimmun gyulladás következtében fokozódik a szervezet energiafelhasználása, kimerülnek a raktárak (vitamin, ásványianyag, energia), kóros fogyás jön létre, fehérje hiány esetén már az izomszövet lebomlása is beindul. Továbbá a fájdalmak, a betegség következtében fokozódó stressz, étvágytalanság és a tápcsatorna gyulladása következtében létrejövő felszívódási zavar miatt gyakori alultápláltság jellemzi a betegeket. Alultápláltság esetén hosszabb a felépülés ideje, kedvezőtelenebb az életkilátás és az életminőség.

Autoimmun bélgyulladások és a táplálkozásterápia bővebben…

A gyógynövény-fitoterápia története

Néhány országban április 17-én tartják a herbalisták napját.  (Angolszász országokban a gyógynövényekkel foglalkozó szakembereket herbalistáknak, hazánkban és a német nyelvterületeken fitoterapeutáknak hívunk.) Ennek alkalmából szeretnék megemlékezni a gyógynövényterápia történetének fontosabb történéseivel.

Már az ősember is használt növényeket tapasztalati úton bajának enyhítésére vagy épp táplálkozási  célból. Kr e. 9200 körül időből Irak területén lévő Shanidar-barlagban gyógynövényeket találtak a régészek, amiket feltételezésük szerint egyértelműen gyógyítási célra használtak fel. Ilyen volt például a cickafark, fehérmályva, beléndek. Egy neandervölgyi fog leletén a plakkrétegnek vizsgálatából kiderült, hogy kamillát, cickafarkat, nyárfát rágcsálhatott vagy ehetett az ősember.

Az első írásos emlék a gyógynövényhasználatról kr.e. 5000 táján keletkezhetett a suméroknál, Mezopotámia területén (mai Irak).
Kr. e. 1534 Egyiptomból származó Ebers-féle papirusztekercs 20 m hosszú 30 cm széles orvosi szöveg, ami több mint 850-féle gyógynövény használatát írja le. Orvosi szakterületenként is találunk leírásokat, mint a nőgyógyászat, a pszichiátria és a fogászat. A piramisépítők fokhagymát kaptak betegségmegelőzés céljából. A gyógynövény-fitoterápia története bővebben…

Miért érdemesebb gyógynövény-fitoterapeutához fordulni?

Miben nyújt többet egy gyógynövény-fitoterapeuta, mint az általános gyógynövényes tanácsok?

  • A fitoterapeuta az egyetlen betegterápiára jogosult, államilag elismert tudással rendelkező szakember a gyógynövények használatát illetően, aki több mint száz természetes eredetű gyógyhatású anyagot kell, hogy ismerjen.
  • A boltokban kapható gyógynövényes könyvekben, internetes honlapok egy részén sajnos téves, sőt egyes esetekben veszélyes tanácsokat is olvashatunk, hiszen bárki bármit leírhat.
  • Részletes egészség-betegség előzmény felvétele után egyedi gyógynövény receptúra összeállítás, hogy lehetőleg ne csak a tünetekre, hanem az okora is célzott kezelést találjunk.
  • A gyógyszerek és gyógynövények között kedvezőtlen kölcsönhatások elkerülése, ehhez megfelelő szakértelem kell, pontosan ismerni kell a modern eredményeket is.
  • A gyógynövényeknél fontos a megfelelő dózis, ami egyéntől, gyógynövénytől, betegségtől is függ. A megfelelő elkészítési mód is meghatározó, mint a forrázat, főzés, áztatás, stb. (A módja ugyanazon növénynél lehet többféle is, attól függően, hogy melyik hatóanyagát szeretnénk nagyobb mértékben kinyerni). A kinyeréshez használt oldószer is változhat (pl. víz, bor, leves, tej). Továbbá a gyögynövények hatáóanyagai egymással is kölcsönhatásba léphetnek, amihez megint pontos hatóanyag ismeret kell. (Gátolják vagy fokozzák egymást.)
  • A gyári készítmények hatóanyagtartalma között óriási különbségek vannak, ezeket ismerni kell. Például tudta-e, hogy a fahéjkészítmények kétféle fahéjból is készülhetnek, mint a kínai (Cinnamomum cassia) és a ceyloni (Cinnamomum zeylanicum). Viszont a két faj kémiai összetétele között van különbség, ami a terápiás hatását és a mellékhatásokat is befolyásolja.
  • A gyógynövényeknél a hagyományos gyógyászati megfigyelések mellett a modern klinikai eredményeket ismerni kell, hogy minél biztonságosabban és hatékonyabban dolgozzunk.

Gyógynövény- és fitoterápia

Maga a gyógynövényekkel való orvoslás egyidős az emberiséggel. Már az ősembernek is ha valami baja volt, megfigyeléseik útján célzottan más és más növényekkel próbálta enyhíteni a baját. A fitoterápia a gyógynövényekkel – a bennük lévő hatóanyagok alapján – való gyógyítás. Ma a nyugati orvoslás paradigmáján, eszméin alapszik, vagyis bizonyítékokon alapul. Természetgyógyászat közé sorolták, mivel a betegellátásnak nem elsődlegesen része a gyógynövényterápia, hanem általában kiegészítője. Magyarországon a fitoterapeuta végzettség egészségügyi állami szakvizsgához kötött, amit jelenleg az Állami Egészségügyi Ellátó Központban (ÁEEK) lehet megszerezni.

Miért érdemesebb szakképzett fitoterapeutához fordulnunk?

A fitoterapeuta az egyetlen államilag elismert egészségügyi szakember, aki a betegek gyógynövényekkel vagy gyógynövénykészítményekkel (gyógyhatású anyagokkal) történő kiegészítő kezelésével foglalkozik.

Gyógynövény-fitoterapeutaként ismerem:

  • a növények fő hatóanyagait, azok hatását a szervezetre, a növények hatástani, illetve terápiás besorolását, alkalmazásuk módját, helyét és értékét a terápiás rendszerben.
  • A hatóanyagok kinyerésének céljából a megfelelő oldékonyságot meghatározom (pl.: víz, tej, bor, leves).
  • Az elkészítés módját meghatározom a biztonságosság és a hatékonyság érdekében (főzés, áztatás, forrázat, pállás, stb.)
  • A gyógynövények egymásra is kihatnak (gátolják vagy fokozzák egymást).
  • A gyógynövények és a tápláléknövények alkalmazása bizonyos esetekben átfedi egymást, ezért bizonyos táplálkozástani összefüggésekre is tekintettel kell lennem.
  • Figyelembe veszem az élettani állapotokat, az esetleges mellékhatásokat, ellenjavallatokat egyaránt.
  • Az orvos által javasolt gyógyszerekhez, terápiához igazítom a gyógynövényeket, hiszen a gyógyszerekkel kedvezőtlen kölcsönhatásokat el kell kerülni!
  • Egyénre szabottan végezem a terápiát, fontos az egyéni ízlés, munka, életkörülmények figyelembevétele.
  • Az illóolajok,  Bach-virágterápia, méhészeti termékek és gyógynövény készítmények alkalmazását is tervbe veszem.

Gyógynövény-fitoterápia javallatai:

– betegségek megelőzés,
– egészségi állapot javítása,
– reuma, köszvény, izületi bántalmak,
– gyulladáscsökkentés,
– szív- érrendszeri betegségek,
– cukorbetegség, inzulin rezisztencia,
– gyomor- és bélnyálkahártyagyulladás,
– máj- és epebántalmak,
– vizelethajtás, vesekő,
– húgyúti fertőtlenítés,
– nőgyógyászati és prosztatabántalmak,
– hasmenés, székrekedés,
– nyugtatás, hangulatjavítás,
– egyes bőrbetegségek,
– stressz tűrő képesség fokozása,
– légúti panaszok, köhögéscsillapítás,
– lázcsillapítás,
– immunerősítés,
– stb.

Fülakupresszúra előnyei szülés után

A szorongás és fáradtság a szülés után sokat ront az anyák rehabilitációján, ennek kapcsán vizsgálták meg nem-gyógyszeres kezelési lehetőségként a fülakupresszúrát.

76 anyán vizsgáltak egy stressz változás monitorozásra alkalmas hormont, a cortizolt, továbbá mérték a vérnyomást és szívritmust. A szorongás és fáradtság mérésére a pszichológiában is  használt kérdőíves módszert alkalmaztak. Két csoportra osztották a résztvevőket: az egyikben csak szokásos ellátást kaptak, míg a másikban kiegészítették egy főleg nyugtatásra használatos pont fülakupresszúrás kezelésével reggel 9 és délután 5 órakor.

A fülakupresszúrában is részesülő csoport résztvevőinek cortizol szintje, szívritmusa, szorongásos tünetei és fáradtsága jelentősen alacsonyabb volt, mint a hagyományos ellátásban részesülőké, így a kutatók szerint ez egy hatékony, nem-gyógyszeres eljárás a szülés után a szorongás és kimerütség kezelésére.

Felhasznált irodalom
Auricular acupressure relieves anxiety and fatigue, and reduces cortisol levels in post-caesarean section women: A single-blind, randomised controlled study Kuo, Shu-Yu et al. International Journal of Nursing Studies , Volume 53 , 17 – 26
DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.ijnurstu.2015.10.006