Pajzsmirigyzavarok étrendi terápiája

Általánosságban pajzsmirigyzavarok esetén a speciális étrend célja, hogy alkalmazkodjon a megváltozott anyagcsereállapothoz, elkerüljük a szövődményállapotok kialakulását, valamint az orvosi terápiához alkalmazkodik (pl gyógyszer és étel kölcsönhatás), de az étrend meggyógyítani nem tudja a hormonzavart.
Két nagy különbség van a dietetikai terápia kapcsán: alul és túlműködés. Emellett az autoimmunitás is egy kulcskérdés.

Egy témában jártas dietetikus a minőségi vérkép mellett, a T3/T4, anti-TPO, D-vitamin, vas szintjét is figyelmbe veszi az étrend összeállításnál.

Gyakran hallani, hogy a gluténmentes étrend gyógyítja a pajzsmirigy zavarokat. Tényleg igaz?

A gluténmegvonást mindenképpen csak cöliákia (gluténérzékenység zavara) szűrés után javaslom, ha motivált a beteg a próbálkozásban, mert ha elkezdi a megvonást, onnantól a glutén visszavezetése nélkül szűrhetetlenné válik a betegségre. A gluténmegvonásos sikertörténetek mögött nem csak a glutén megvonásának ténye állhat, hanem gyakorlatilag egy másik életmóddal jár együtt (pl paleolit estén más a szénhidrát, zsír, fehérje aránya és minősége a korábbi étrendhez képest, és ez önmagában javíthat a tüneteken). Egy nem cöliákiás pajzsmirigybetegnél a glutén kihagyása (más tápanyagot nem módosítva) nem szokott érdemi változást okozni. Azonban egyes autoimmun pajzsmiririgy zavarok (pl. Hashimoto-kór) esetén a normál populációhoz képest 1,9-6,9 x akkora az esély, hogy az életében bármikor kialakuljon cöliákia. Ezért többszöri szűrés javasolt az életükben, és szükség esetén célzott kezelés kell, de ennek szakszerű kivitelezésében a dietetikus kihagyhatatlan, vagy nagyon megnehezíti a váltást, mert a gluténszennyeződéseket (pl. ételkészítésnél) kellő oktatás nélkül fogyasztani fogja, ami egy cöliákiásnál fenntartja az autoimmun folyamatokat.

Érdekesség ennek kapcsán, hogy a gluténmentes köles például gátolja a pajzsmirigyhormon felépülését a szervezetben. Dietetikus javaslata nélkül nem javaslom a gluténmentes étrend bevezetését, mert a legtöbb termék és recept rizsliszt vagy kukoricaliszt alapú (fokozva a késztermékek kiemelkedő hozzáadott cukortartalmával), ami gyors felszívódású, így pajzsmirigy alulműködés esetén fokozza majd a hízékonyságot, valamint növeli a cukorbetegség kialakulásának a kockázatát, miközben gluténmentesen étkezik. Fokozott szakmai odafigyeléssel ez elkerülhető.

Pajzsmirigyzavarok étrendi terápiája bővebben…

Cukorbetegség étrendi kezelése

Dietetikus biztosítja a táplálkozásterápiát cukorbetegség esetén:

  • Magába foglalja az életstílus vizsgálatát, a jelenlegi étrendet és étkezési szokásokat.
  • Segít egy személyre szabott egészséges étkezés kialakításában.
  • Segít a betegség szövődményeinek rizikójának csökkentésében.

Miért dietetikushoz forduljon ilyen esetben?

  • Dietetikus az egyetlen tudományos alapokon nyugvó, táplálkozásterápiával foglalkozó szakma, amit jogilag mindig a legmagasabb követelményeknek megfelelően szabályoznak.
  • Fontos, hogy a beteg értse, hogy a különböző ételek
    hogyan hatnak a testére és a betegségére.
  • Dietetikus részletes információt ad, hogy hogyan étkezzünk, miközben
    praktikus tanácsokkal lát el a mindennapi megvalósításhoz.
  • Dietetikus segíthet, hogy összeállítsa a napi étrendi tervet,
    a kedvelt ételek és a fizikai aktivitás figyelembevételével.

A jelenleg hatályos hazai és nemzetközi szakmai orvosi irányelvek dietetikus bevonását javasolják a cukorbetegek kezelésébe!

Miért kell az étrendre figyelni cukorbetegség esetén?

Cukorbetegség étrendi kezelése bővebben…

Elhízás terápiája

Az elhízás globális probléma a fejlett világban. Számos betegség rizikóját növeli, mint a szív-, érrendszeri betegségek, cukorbetegség, köszvény, epebetegség, gyomorreflux stb.
A súlytöbbletet a leggyakrabban a testtömeg index, vagyis a BMI alapján határozzuk meg. (Ez egy irányszám, ami a testtömeget elosztja a testmagasság négyzetével.)
18,5-24,9 BMI között ideális a testsúly, 25-29,9 között túlsúlyosról, míg 30 felett elhízásról beszélünk. Azonban a BMI pontatlan is lehet, hiszen egy kiemelkedő izomzattal rendelkező személy (pl. sportoló) is lehet magasabb súllyal rendelkező, de ezt a többletet nem zsír, hanem izom okozza, ami nem rizikófaktor. Emiatt dietetikai szaktanácsadás során testösszetétel mérő készülékkel állapítom meg a testtömeg mellett az izom és a zsírtömeg arányát, így elkerülhető a félrediagnosztizálás.

Az elhízást gyakran a túlzott mértékű táplálékfelvétellel kötik össze az emberek többsége. Azonban a súlytöbblet mögött szerteágazó okok húzódhatnak meg, vagyis nem minden elhízott személy eszik sokat!
Gyakoribb okok:
– hormonális (inzulinrezisztencia, pajzsmirigy, kortizol, leptin),
– genetikai (epigenetikai, Prater-Willi),
– túlzott stressz (magasabb kortizol szint),
– gyermekkori traumatizáció az étkezéssel kapcsolatban (stressz, falás rohamok),
– gyógyszerek (nyugtatók, antidepresszánsok, szteroid, egyes cukorbetegség esetén alkalmazott gyógyszerek, stb),
– túlzott kalóriabevitel,
– nem megfelelő táplálékösszetétel,
– mozgásszegény életmód
– hormon diszruptív vegyületek (olyan növényi permetszerek, műanyagok, vegyszerek, amik megzavarják a hormonháztartás működését).

Elhízás terápiája bővebben…

Autoimmun bélgyulladások és a táplálkozásterápia

Az autoimmun bélgyulladások, mint a Crohn és a colitis ulcerosa a tudomány jelenlegi ismeretei szerint nem gyógyíthatók. Lefolyásuk két időszakra oszthatók, a nyugalmi és a fellángolás időszakára.

Az autoimmun gyulladás következtében fokozódik a szervezet energiafelhasználása, kimerülnek a raktárak (vitamin, ásványianyag, energia), kóros fogyás jön létre, fehérje hiány esetén már az izomszövet lebomlása is beindul. Továbbá a fájdalmak, a betegség következtében fokozódó stressz, étvágytalanság és a tápcsatorna gyulladása következtében létrejövő felszívódási zavar miatt gyakori alultápláltság jellemzi a betegeket. Alultápláltság esetén hosszabb a felépülés ideje, kedvezőtelenebb az életkilátás és az életminőség.

Autoimmun bélgyulladások és a táplálkozásterápia bővebben…

A gyógynövény-fitoterápia története

Néhány országban április 17-én tartják a herbalisták napját.  (Angolszász országokban a gyógynövényekkel foglalkozó szakembereket herbalistáknak, hazánkban és a német nyelvterületeken fitoterapeutáknak hívunk.) Ennek alkalmából szeretnék megemlékezni a gyógynövényterápia történetének fontosabb történéseivel.

Már az ősember is használt növényeket tapasztalati úton bajának enyhítésére vagy épp táplálkozási  célból. Kr e. 9200 körül időből Irak területén lévő Shanidar-barlagban gyógynövényeket találtak a régészek, amiket feltételezésük szerint egyértelműen gyógyítási célra használtak fel. Ilyen volt például a cickafark, fehérmályva, beléndek. Egy neandervölgyi fog leletén a plakkrétegnek vizsgálatából kiderült, hogy kamillát, cickafarkat, nyárfát rágcsálhatott vagy ehetett az ősember.

Az első írásos emlék a gyógynövényhasználatról kr.e. 5000 táján keletkezhetett a suméroknál, Mezopotámia területén (mai Irak).
Kr. e. 1534 Egyiptomból származó Ebers-féle papirusztekercs 20 m hosszú 30 cm széles orvosi szöveg, ami több mint 850-féle gyógynövény használatát írja le. Orvosi szakterületenként is találunk leírásokat, mint a nőgyógyászat, a pszichiátria és a fogászat. A piramisépítők fokhagymát kaptak betegségmegelőzés céljából. A gyógynövény-fitoterápia története bővebben…

Miért érdemesebb gyógynövény-fitoterapeutához fordulni?

Miben nyújt többet egy gyógynövény-fitoterapeuta, mint az általános gyógynövényes tanácsok?

  • A fitoterapeuta az egyetlen betegterápiára jogosult, államilag elismert tudással rendelkező szakember a gyógynövények használatát illetően, aki több mint száz természetes eredetű gyógyhatású anyagot kell, hogy ismerjen.
  • A boltokban kapható gyógynövényes könyvekben, internetes honlapok egy részén sajnos téves, sőt egyes esetekben veszélyes tanácsokat is olvashatunk, hiszen bárki bármit leírhat.
  • Részletes egészség-betegség előzmény felvétele után egyedi gyógynövény receptúra összeállítás, hogy lehetőleg ne csak a tünetekre, hanem az okora is célzott kezelést találjunk.
  • A gyógyszerek és gyógynövények között kedvezőtlen kölcsönhatások elkerülése, ehhez megfelelő szakértelem kell, pontosan ismerni kell a modern eredményeket is.
  • A gyógynövényeknél fontos a megfelelő dózis, ami egyéntől, gyógynövénytől, betegségtől is függ. A megfelelő elkészítési mód is meghatározó, mint a forrázat, főzés, áztatás, stb. (A módja ugyanazon növénynél lehet többféle is, attól függően, hogy melyik hatóanyagát szeretnénk nagyobb mértékben kinyerni). A kinyeréshez használt oldószer is változhat (pl. víz, bor, leves, tej). Továbbá a gyögynövények hatáóanyagai egymással is kölcsönhatásba léphetnek, amihez megint pontos hatóanyag ismeret kell. (Gátolják vagy fokozzák egymást.)
  • A gyári készítmények hatóanyagtartalma között óriási különbségek vannak, ezeket ismerni kell. Például tudta-e, hogy a fahéjkészítmények kétféle fahéjból is készülhetnek, mint a kínai (Cinnamomum cassia) és a ceyloni (Cinnamomum zeylanicum). Viszont a két faj kémiai összetétele között van különbség, ami a terápiás hatását és a mellékhatásokat is befolyásolja.
  • A gyógynövényeknél a hagyományos gyógyászati megfigyelések mellett a modern klinikai eredményeket ismerni kell, hogy minél biztonságosabban és hatékonyabban dolgozzunk.

Gyógynövény- és fitoterápia

Maga a gyógynövényekkel való orvoslás egyidős az emberiséggel. Már az ősembernek is ha valami baja volt, megfigyeléseik útján célzottan más és más növényekkel próbálta enyhíteni a baját. A fitoterápia a gyógynövényekkel – a bennük lévő hatóanyagok alapján – való gyógyítás. Ma a nyugati orvoslás paradigmáján, eszméin alapszik, vagyis bizonyítékokon alapul. Természetgyógyászat közé sorolták, mivel a betegellátásnak nem elsődlegesen része a gyógynövényterápia, hanem általában kiegészítője. Magyarországon a fitoterapeuta végzettség egészségügyi állami szakvizsgához kötött, amit jelenleg az Állami Egészségügyi Ellátó Központban (ÁEEK) lehet megszerezni.

Miért érdemesebb szakképzett fitoterapeutához fordulnunk?

A fitoterapeuta az egyetlen államilag elismert egészségügyi szakember, aki a betegek gyógynövényekkel vagy gyógynövénykészítményekkel (gyógyhatású anyagokkal) történő kiegészítő kezelésével foglalkozik.

Gyógynövény-fitoterapeutaként ismerem:

  • a növények fő hatóanyagait, azok hatását a szervezetre, a növények hatástani, illetve terápiás besorolását, alkalmazásuk módját, helyét és értékét a terápiás rendszerben.
  • A hatóanyagok kinyerésének céljából a megfelelő oldékonyságot meghatározom (pl.: víz, tej, bor, leves).
  • Az elkészítés módját meghatározom a biztonságosság és a hatékonyság érdekében (főzés, áztatás, forrázat, pállás, stb.)
  • A gyógynövények egymásra is kihatnak (gátolják vagy fokozzák egymást).
  • A gyógynövények és a tápláléknövények alkalmazása bizonyos esetekben átfedi egymást, ezért bizonyos táplálkozástani összefüggésekre is tekintettel kell lennem.
  • Figyelembe veszem az élettani állapotokat, az esetleges mellékhatásokat, ellenjavallatokat egyaránt.
  • Az orvos által javasolt gyógyszerekhez, terápiához igazítom a gyógynövényeket, hiszen a gyógyszerekkel kedvezőtlen kölcsönhatásokat el kell kerülni!
  • Egyénre szabottan végezem a terápiát, fontos az egyéni ízlés, munka, életkörülmények figyelembevétele.
  • Az illóolajok,  Bach-virágterápia, méhészeti termékek és gyógynövény készítmények alkalmazását is tervbe veszem.

Gyógynövény-fitoterápia javallatai:

– betegségek megelőzés,
– egészségi állapot javítása,
– reuma, köszvény, izületi bántalmak,
– gyulladáscsökkentés,
– szív- érrendszeri betegségek,
– cukorbetegség, inzulin rezisztencia,
– gyomor- és bélnyálkahártyagyulladás,
– máj- és epebántalmak,
– vizelethajtás, vesekő,
– húgyúti fertőtlenítés,
– nőgyógyászati és prosztatabántalmak,
– hasmenés, székrekedés,
– nyugtatás, hangulatjavítás,
– egyes bőrbetegségek,
– stressz tűrő képesség fokozása,
– légúti panaszok, köhögéscsillapítás,
– lázcsillapítás,
– immunerősítés,
– stb.

Fülakupresszúra előnyei szülés után

A szorongás és fáradtság a szülés után sokat ront az anyák rehabilitációján, ennek kapcsán vizsgálták meg nem-gyógyszeres kezelési lehetőségként a fülakupresszúrát.

76 anyán vizsgáltak egy stressz változás monitorozásra alkalmas hormont, a cortizolt, továbbá mérték a vérnyomást és szívritmust. A szorongás és fáradtság mérésére a pszichológiában is  használt kérdőíves módszert alkalmaztak. Két csoportra osztották a résztvevőket: az egyikben csak szokásos ellátást kaptak, míg a másikban kiegészítették egy főleg nyugtatásra használatos pont fülakupresszúrás kezelésével reggel 9 és délután 5 órakor.

A fülakupresszúrában is részesülő csoport résztvevőinek cortizol szintje, szívritmusa, szorongásos tünetei és fáradtsága jelentősen alacsonyabb volt, mint a hagyományos ellátásban részesülőké, így a kutatók szerint ez egy hatékony, nem-gyógyszeres eljárás a szülés után a szorongás és kimerütség kezelésére.

Felhasznált irodalom
Auricular acupressure relieves anxiety and fatigue, and reduces cortisol levels in post-caesarean section women: A single-blind, randomised controlled study Kuo, Shu-Yu et al. International Journal of Nursing Studies , Volume 53 , 17 – 26
DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.ijnurstu.2015.10.006

Publikációm a Kineziológia Magazinban

A Kineziológiai Magazin 2017. áprilisi (44.) számában jelent meg cikkem, Kormunka a kineziológiában címmel, amit az 51-53 oldalon olvashattok. Körüljártam a kineziológiában használatos érzelmi stresszoldó technika magyaráztatát, amit nemcsak szakembereknek, hanem a kineziológia iránt részletesebben érdeklődöknek egyaránt szánok. Az újságot megtalálhatjátok a postahivatalokban, nagyobb bevásárlóközpontokban és a benzinkutaknál, vagy megrendelhető a kiadónál.