Miért érdemesebb gyógynövény-fitoterapeutához fordulni?

Miben nyújt többet egy gyógynövény-fitoterapeuta, mint az általános gyógynövényes tanácsok?

  • A fitoterapeuta az egyetlen betegterápiára jogosult, államilag elismert tudással rendelkező szakember a gyógynövények használatát illetően, aki több mint száz természetes eredetű gyógyhatású anyagot kell, hogy ismerjen.
  • A boltokban kapható gyógynövényes könyvekben, internetes honlapok egy részén sajnos téves, sőt egyes esetekben veszélyes tanácsokat is olvashatunk, hiszen bárki bármit leírhat.
  • Részletes egészség-betegség előzmény felvétele után egyedi gyógynövény receptúra összeállítás, hogy lehetőleg ne csak a tünetekre, hanem az okora is célzott kezelést találjunk.
  • A gyógyszerek és gyógynövények között kedvezőtlen kölcsönhatások elkerülése, ehhez megfelelő szakértelem kell, pontosan ismerni kell a modern eredményeket is.
  • A gyógynövényeknél fontos a megfelelő dózis, ami egyéntől, gyógynövénytől, betegségtől is függ. A megfelelő elkészítési mód is meghatározó, mint a forrázat, főzés, áztatás, stb. (A módja ugyanazon növénynél lehet többféle is, attól függően, hogy melyik hatóanyagát szeretnénk nagyobb mértékben kinyerni). A kinyeréshez használt oldószer is változhat (pl. víz, bor, leves, tej). Továbbá a gyögynövények hatáóanyagai egymással is kölcsönhatásba léphetnek, amihez megint pontos hatóanyag ismeret kell. (Gátolják vagy fokozzák egymást.)
  • A gyári készítmények hatóanyagtartalma között óriási különbségek vannak, ezeket ismerni kell. Például tudta-e, hogy a fahéjkészítmények kétféle fahéjból is készülhetnek, mint a kínai (Cinnamomum cassia) és a ceyloni (Cinnamomum zeylanicum). Viszont a két faj kémiai összetétele között van különbség, ami a terápiás hatását és a mellékhatásokat is befolyásolja.
  • A gyógynövényeknél a hagyományos gyógyászati megfigyelések mellett a modern klinikai eredményeket ismerni kell, hogy minél biztonságosabban és hatékonyabban dolgozzunk.

Gyógynövény- és fitoterápia

Maga a gyógynövényekkel való orvoslás egyidős az emberiséggel. Már az ősembernek is ha valami baja volt, megfigyeléseik útján célzottan más és más növényekkel próbálta enyhíteni a baját. A fitoterápia a gyógynövényekkel – a bennük lévő hatóanyagok alapján – való gyógyítás. Ma a nyugati orvoslás paradigmáján, eszméin alapszik, vagyis bizonyítékokon alapul. Természetgyógyászat közé sorolták, mivel a betegellátásnak nem elsődlegesen része a gyógynövényterápia, hanem általában kiegészítője. Magyarországon a fitoterapeuta végzettség egészségügyi állami szakvizsgához kötött, amit jelenleg az Állami Egészségügyi Ellátó Központban (ÁEEK) lehet megszerezni.

Miért érdemesebb szakképzett fitoterapeutához fordulnunk?

A fitoterapeuta az egyetlen államilag elismert egészségügyi szakember, aki a betegek gyógynövényekkel vagy gyógynövénykészítményekkel (gyógyhatású anyagokkal) történő kiegészítő kezelésével foglalkozik.

Gyógynövény-fitoterapeutaként ismerem:

  • a növények fő hatóanyagait, azok hatását a szervezetre, a növények hatástani, illetve terápiás besorolását, alkalmazásuk módját, helyét és értékét a terápiás rendszerben.
  • A hatóanyagok kinyerésének céljából a megfelelő oldékonyságot meghatározom (pl.: víz, tej, bor, leves).
  • Az elkészítés módját meghatározom a biztonságosság és a hatékonyság érdekében (főzés, áztatás, forrázat, pállás, stb.)
  • A gyógynövények egymásra is kihatnak (gátolják vagy fokozzák egymást).
  • A gyógynövények és a tápláléknövények alkalmazása bizonyos esetekben átfedi egymást, ezért bizonyos táplálkozástani összefüggésekre is tekintettel kell lennem.
  • Figyelembe veszem az élettani állapotokat, az esetleges mellékhatásokat, ellenjavallatokat egyaránt.
  • Az orvos által javasolt gyógyszerekhez, terápiához igazítom a gyógynövényeket, hiszen a gyógyszerekkel kedvezőtlen kölcsönhatásokat el kell kerülni!
  • Egyénre szabottan végezem a terápiát, fontos az egyéni ízlés, munka, életkörülmények figyelembevétele.
  • Az illóolajok,  Bach-virágterápia, méhészeti termékek és gyógynövény készítmények alkalmazását is tervbe veszem.

Gyógynövény-fitoterápia javallatai:

– betegségek megelőzés,
– egészségi állapot javítása,
– reuma, köszvény, izületi bántalmak,
– gyulladáscsökkentés,
– szív- érrendszeri betegségek,
– cukorbetegség, inzulin rezisztencia,
– gyomor- és bélnyálkahártyagyulladás,
– máj- és epebántalmak,
– vizelethajtás, vesekő,
– húgyúti fertőtlenítés,
– nőgyógyászati és prosztatabántalmak,
– hasmenés, székrekedés,
– nyugtatás, hangulatjavítás,
– egyes bőrbetegségek,
– stressz tűrő képesség fokozása,
– légúti panaszok, köhögéscsillapítás,
– lázcsillapítás,
– immunerősítés,
– stb.

Fülakupresszúra előnyei szülés után

A szorongás és fáradtság a szülés után sokat ront az anyák rehabilitációján, ennek kapcsán vizsgálták meg nem-gyógyszeres kezelési lehetőségként a fülakupresszúrát.

76 anyán vizsgáltak egy stressz változás monitorozásra alkalmas hormont, a cortizolt, továbbá mérték a vérnyomást és szívritmust. A szorongás és fáradtság mérésére a pszichológiában is  használt kérdőíves módszert alkalmaztak. Két csoportra osztották a résztvevőket: az egyikben csak szokásos ellátást kaptak, míg a másikban kiegészítették egy főleg nyugtatásra használatos pont fülakupresszúrás kezelésével reggel 9 és délután 5 órakor.

A fülakupresszúrában is részesülő csoport résztvevőinek cortizol szintje, szívritmusa, szorongásos tünetei és fáradtsága jelentősen alacsonyabb volt, mint a hagyományos ellátásban részesülőké, így a kutatók szerint ez egy hatékony, nem-gyógyszeres eljárás a szülés után a szorongás és kimerütség kezelésére.

Felhasznált irodalom
Auricular acupressure relieves anxiety and fatigue, and reduces cortisol levels in post-caesarean section women: A single-blind, randomised controlled study Kuo, Shu-Yu et al. International Journal of Nursing Studies , Volume 53 , 17 – 26
DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.ijnurstu.2015.10.006

Publikációm a Kineziológia Magazinban

A Kineziológiai Magazin 2017. áprilisi (44.) számában jelent meg cikkem, Kormunka a kineziológiában címmel, amit az 51-53 oldalon olvashattok. Körüljártam a kineziológiában használatos érzelmi stresszoldó technika magyaráztatát, amit nemcsak szakembereknek, hanem a kineziológia iránt részletesebben érdeklődöknek egyaránt szánok. Az újságot megtalálhatjátok a postahivatalokban, nagyobb bevásárlóközpontokban és a benzinkutaknál, vagy megrendelhető a kiadónál.

Fogyasszunk több rostot

Gyakran hallhatunk a növényi rostok fogyasztásának előnyeiről. Átlagosan Magyarországon kevesebb rostot fogyasztanak, mint amennyi a napi ajánlott. Ez megnöveli egyes civilizációs betegségek kialakulásának kockázatát. Azonban nem jó a ló túloldalára átesni sem! Összefoglaltam, hogy milyen fajta rostok léteznek, miben találhatóak meg, hogyan és mennyit fogyasszuk belőlük, továbbá milyen esetekben nem javasoltak a rostokban gazdag ételek. Fogyasszunk több rostot bővebben…

A karácsonyi ünnepi étkezésekhez pár tanács

A nyugodt karácsonyi hangulathoz fontos pár étkezéssel kapcsolatos dologra odafigyelni, hisz az emésztőszervi panaszok akár az egész ünnepünket elronthatja. Dietetikus hallgatóként pár fontos tanácsra szeretném felhívni a figyelmet:

  1. A tervezett ételeket érdemes tejföl és tejszín helyett 0,1% joghurttal vagy kefírrel helyettesíteni, hogy csökkentsük a túlzott zsír- és kalóriabevitelt. Szintén érdemes zsírcsökkentett, light sajtokat használni. Halászlébe az alaplén (ponty) felül érdemes zsírszegény halfajtát belefőzni (pl. csukát vagy busát), hogy csökkentsük az étel zsírtartalmát.
  2. Válasszuk a kímélő konyhatechnológiát: párolás, gőzölés, sütőzacskóban sütés. Ezek mind zsírszegény hőközlést tesznek lehetővé.
  3. Tervezzük meg előre, hogy hány főre főzünk majd, ne túlozzuk el az adagokat: 1 főre kb. 100-120 gr hús, 60-80 gr száraz rizs, 200 gr krumpli, sajtok 30-40 gr. Ha óriási mennyiséget készítünk, teli lesz állandóan a hűtő és többlet fogyasztásra sarkall minket.
  4. Érdemesebb kisebb tányérokat választani, hiszen a kisebb tányéron ugyanaz az adag többnek tűnik, így a többfogásos étkezés során csökkenthető a túlzásba vitt bevitel.
  5. Ha mégis gyomorrontásban szenvednénk, a következő napokban mindenképp könnyű ételeket fogyasszunk, amik zsír- és fűszerszegények. Az alkohol fokozza a gyomornyálkahártya  vérkeringését, ami tovább rontja a panaszokat. Fogyasszunk ilyenkor édesköményteát és vizet.
  6. Aki refluxra hajlamos, ne egye magát teli, inkább pár óra múlva fogyasszon még. Érdemes egy kis sétát étkezés után beiktatni, de semmiképpen nem szabad evés után közvetlen lefeküdni, mert a refluxos panaszok fokozódnak. Az alkohol, csokoládé és a zsíros ételek rontják a reflux tüneteit.
  7. Fokozottan figyeljünk az ünnepi időszakban is a napi rendszeres gyümölcs- és zöldségfogyasztásra. A sok süti között ha édeset fogyasztanánk, akkor érdemes a gyümölcsökre is gondolnunk.
  8. A túlzott alkohol fogyasztás magas zsírbevitellel párosulva fokozza az esélyét az akut hasnyálmirigygyulladás kialakulásának, ami ünnepi időszakban gyakoribbá válik és intenzív osztályos ellátást tehet indokolttá.
  9. Igyekezzünk, hogy ne lépjük túl a napi energiabevitelünket (átlag 2000 kcal). Sütés-főzés során ne csipegessünk, sok rejtett kalóriát vihetünk így be.
  10. Cukorbeteg rokon esetén használjunk steviát és / vagy eritritet édesítésre. Egyes sütikbe, mint például a linzernél a liszt harmadát zabkorpával helyettesíthetjük, így lassabban és kevésbé emeli a vércukor- és vérzsírszintet, valamint jobban laktat. (Karamellizálni és az élesztő kelesztéséhez azonban a cukrot nem tudjuk kiváltani.)

Hagyományos kínai orvoslás története

acupuncture-traditional-chinese-medicineA hagyományos kínai orvoslás (HKO) eredete feltehetőleg az i.e. 10000-4000 közötti időből származik Pekingből, amikor olyan hegyes köveket, állati csontokat ún. bian-okat találtak, amivel a test meridiánjainak a pontjait kezelték. Kb. i.e. 3000-ben csont- és teknőspáncélon írásos formában találtak leleteket, amik a gyógyításról szólnak. Bronztű, majd i.e. 500-tól vas-, ezüst- és aranytűt használtak. Körülbelül i.e. 3. században jelent meg a Sárga Császár Belső Könyve, amit párbeszédes formában írtak. Ebben a könyvben többek között megismerkedhetünk a yin-yang elmélettel, az öt elem tanával, leírja a kórokokat, a meridiánokat, a szervek élettanát, kórélettanát. Kitér az ember és a természet kapcsolatára, a mikro- és a makrokozmosz viszonyára.

I.sz. 200 körül leírják a különféle tűmanipulációs technikákat és a fájdalomcsillapító gyógynövényeket. I.sz. 280-ban megjelenik az Alapkönyv, amiben a pulzusdiagnosztikát mutatták be. 581-907  között kezd az orvoslás tagolódni. A pekingi egyetemnek négy orvosi és egy gyógyszerészeti ága alakult. 900 körül a császár orvosi minisztériumot hozott létre. Az orvosi könyveket az állam adatta ki. 1644-1840 között verses formában született könyv (Az orvostudomány aranytükre) a kínai orvoslás alapjairól, amit a ma napig tanítanak a hagyományos kínai orvosi egyetemeken. A nyugati civilizáció betörésekor (ópiumháború) javarészt a nép számára maradt fennt a kínai orvoslás, mivel kuruzslásnak minősítették. Egyre elterjedtebbé vált a nyugati medicina ez idő alatt. Majd csak 1950 után kezdik újra elismerni, egyetemeken oktatni és kutatni Kínában a HKO-t és az akupunktúrát.

A fülakupunktúra és a progresszív relaxáció tudományos összehasonlítása

Egy 2016-os kutatás során azt vizsgálták meg, hogy a fülakupunktúrás kezelés vagy a progresszív relaxáció csökkenti-e jobban a szorongást, a dühöt, feszültséget. A kutatásban 162-en vettek részt, a kezelések pszichiátriai osztályon történtek, a Medical Center Hamburg Eppendorf Egyetemen, Németországban. Az összes jelentkezőt a DSM-IV (nemzetközi diagnosztikai irányelvek) kritériumai alapján, két egymástól függetlenül dolgozó pszichiáter vizsgált meg, akik nem vettek részt sem az akupunktúrás, sem a progresszív relaxációs kezeléseken sem. Mindkét csoportban a résztvevők hetente kétszer 30 perces kezelésen vettek részt, 4 héten keresztül. A résztvevők összetételét tekintve a két csoport között nem volt különbség a problémájuk terén, korban, nemben, másodlagos pszichiátriai megbetegedéseket és az orvosi gyógyszerezést illetően.

A kutatás tapasztalatainak összefoglalása: nem volt jelentős különbség a két csoport között, vagyis mind a fülakupunktúrás, mind a relaxációs csoport jelentősen csökkentette a szorongást, a feszültséget, a haragot, dühöt. Több kutatás korábban már rávilágított, hogy hatékonyan csökkenti a szorongást a fülakupunktúra fogászati és műtéti beavatkozás előtt [1][2][3], továbbá egészséges emberek esetén szintúgy. Pszichoaktív szerek elvonási tünetek szorongás-ellenes hatása szintén korábban már igazolt volt.[4] A vizsgálati eredményeket tekintve mindkét eljárást javasolják a kutatók szorongásos és major depressziós betegek esetén.

Felhasznált irodalom:
Auricular Acupuncture Versus Progressive Muscle Relaxation in Patients with Anxiety Disorders or Major Depressive Disorder: A Prospective Parallel Group Clinical Trial de Lorent, Lukas et al. Journal of Acupuncture and Meridian Studies , Volume 9 , Issue 4 , 191 – 199  A fülakupunktúra és a progresszív relaxáció tudományos összehasonlítása bővebben…