Mivel foglalkozik a dietetikus?

Dietetikusként a táplálkozástudományt egészséges és beteg egyének egészségnevelése céljából alkalmazom. Feladatom a dietetikai diagnózis felállítása és az étrendterápia folytatása táplálkozási problémával, orvosi panasszal küzdő beteg esetén.

A klinikai dietetikus alapos ismeretekkel rendelkezik az orvosi diagnosztikai módszereket és a betegirányítást illetően. Ismerem a klinikai gyógyszertant, a táplálék-gyógyszer kölcsönhatásokat, a tápanyagok farmakológiai tényezőként való használatát, továbbá azon betegségekben használt gyógyszerek nevének, funkciójának és ellenjavallatának ismeretét, ahol a dietetikus az ellátás kulcsszereplője. Tisztában vagyok a tápanyagok immunválaszt kiváltó szerepével, a betegségek sejt- és molekuláris szintű magyarázatával, valamint a betegségeket okozó leggyakoribb anyagcsere-változásokkal.

A dietetikussal ellentétben a táplálkozási tanácsadók nincsenek jogilag szabályozva, bárki végezhet tevékenységet ilyen cím alatt. Beteg emberek kezelésére nincs jogosultságuk! Táplálkozásterápiát nem végezhetnek.

Sajnos sokszor az emberek összekeverik a dietetikai táplálkozási terápiát egy orvos étkezési tanácsával. Míg az orvos általános irányelveket szab meg, például a szénhidrát és kalória bevitelt, addig dietetikusként az egész étrendnek a szervezetre, betegségre való hatását is figyelembe veszem, a vitaminok, a rostok, az elkészítési és tárolási módok hatását a tápanyagokra, az emészhetőség, az egyéni ízlés és a gyakorlatban való megvalósítás figyelembevételével. Munkám során segítek a páciensnek, hogy hogyan állítsa össze az ízlésének megfelelő, szakmailag korrekt étrendet, ahelyett hogy egy listát adnék, hogy mit ehet vagy nem ehet az adott személy, hiszen ezeknek bizonyos esetekben nincs is értelme. Az orvosin nem tanítanak kifejezett táplálkozástudományt, a dietetikusként 4 éven keresztül ezt tanultam. Sokszor gondot jelent ugyanis, hogy például 60 g rizs, az a gyakorlatban mennyi is? Az adott elkészítésű művelet (párolom vagy zsírban sütöm ki ugyanazt az alapanyagot) hogyan fogja befolyásolni az étel felszívódását, hasznosulását. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a felmenők között milyen betegségek fordultak elő, milyen fizikai aktivitást végez az egyén, de az is fontos, hogy milyen gyógyszereket szed, hiszen a legtöbb gyógyszerhatóanyag és az elfogyasztott étel között kölcsönhatás alakul ki. Ehhez speciális élelmiszérkémiai, biokémiai és táplálkozásélettani, -tudományi és gyakorlati ismeretek elengedhetetlenek, amit a dietetikusok tanulnak meg. De ezek csak rövid példák, számos betegség esetén lehetne a dietetikus fontosságát hangsúlyozni a betegségek gyógyításában, kezelésében, megelőzésében. Nálam az étrendterápiás konzultáció sokszor üléssorozatban valósul meg. A jelenlegi életmód felmérése után idő kell ahhoz, hogy a gyakorlatban át tudjunk állítani valakit egy új, kifejezett rá szabott étrendre. Munkám során nem sablonokban, hanem személyreszabott étrendben gondolkodok!

A XX. században a diéták célja betegségek esetén a kímélet volt (májkímélő, epekímélő, stb.), míg a korszerű terápiás szemlélet a kímélet mellett a betegség által megváltozott anyagcsere és energia igényekhez szükséges alkalmazkodni a betegek gyógyítása céljából.

Milyen gyakori problémák esetén érdemes dietetikushoz fordulnunk?
– gluténérzékenység étrendje,
– cukorbetegség étrendje,
– szív-érrendszeri betegségek étrendje (magasvérnyomás, triglicerid/koleszterin emelkedés),
– táplálékallergiák/intoleranciák,
– epepanaszok étrendje,
– székrekedés étrendje,
– egészséges táplálkozás,
– vega/vegetáriánus táplálkozás,
– várandósság felkészítő/alatti étrend,
– Crohn/colitis ulcerosa étrendje,
– gyomorreflux, -hurut étrendje,
– köszvény étrendje,
– hormonális zavarok étrendje (inzulinrezisztencia, PCOS, pajzsmirigy-zavarok, Cushing-kór),
– elhízás, kóros soványság étrendje,
– tápcsatornát érintő műtéteket követő otthoni étrend,
– roboráló étrend,
– stb.